Forrás: 

Magyar Harang & A Hiteles Tájékoztatásért...

Mi az a Lisszaboni Szerződés?

A Szerződés, ami valójában nem más a korábban több EU tagállam által is népszavazás útján elutasított EU Alkotmány kisebb módosításokkal.

Az európai unió fő célja a nemzetállamok felszámolása és egy az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló szuper állam megteremtése. A Lisszaboni szerződés az utolsó lépcsőfok ,amely után már nem beszélhetünk európai nemzetállamokról.

De hol tartunk most?

Az európai unió mára a monetáris unió szintjére jutott.

A monetáris unió lényege az egyetlen, közös pénz használata az unióban résztvevő államok mindegyikében. Az európai Gazdasági és Monetáris Unió (Economic Monetary Union - EMU) esetében a közös pénz az euró. A közös pénz bevezetése jelentős következményekkel jár mind a pénzügy, mind a gazdaság, mind a politika tekintetében.

Pénzügyi következmények

Az országok egyetlen, közös monetáris politikának vetik alá magukat, amely az euró-kibocsátásért felelős Európai Központi Bank, illetve Bankrendszer (European Central Bank - ECB és European System of Central Banks - ESCB) kezében van.

Gazdasági következmények

Az unió megalapítása előtt minden ország számára külkereskedelemnek számított a többi tagországgal folytatott kereskedelem; ez az unió létrejöttével belkereskedelemmé vált

Politikai következmények

Az unió létrejöttével a tagországok többé nem folytatnak saját monetáris politikát, a szuverenitás e fontos részét átruházzák uniós - úgy is mondhatjuk: föderális - szintre.

Mi a következő lépcsőfok?

A következő lépcsőfok a politikai unió.

Itt már nem csak közös határokról , és közös gazdaságról beszélünk ,
Innentől kezdve a politikai intézményei is összefonódnak.
Innentől kezdve már maguk az önálló államok is megszűnnek.
És egységes uniós kormány jön létre amely lisszaboni szerződés alapján fog működni.

A legfőbb következménye ennek hogy megszűnünk önálló ország lenni.

-nincsenek saját határaink

-nem lesz független magyar kormányunk
Az utasításokat innentől kezdve Brüsszelből kapjuk

-nincs saját fizető eszközünk
Euró bevezetése.

-nincs önálló kül- és belpolitikánk

-egységes európai bankrendszer

-egységes Eu oktatás ( Bolognai rendszer)

2.rész: Lisszaboni szerződés következményei

2007 december 17-éna közvélemény előzetes értesítése nélkül ratifikáltak egy olyan nemzetközi szerződést, amely feladja Magyarország függetlenségét mind a jelentősebb belügyi mind a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, és átruházza a döntési jogokat az Európai Unió valamely szervezete vagy intézménye számára, amely intézmények döntési befolyására Magyarországnak, -annak alacsony uniós képviseleti arányát tekintve - semmi lehetősége sem lesz.

A szerződés a Magyar Köztársaságot gyarmatként kiszolgáltatja az erősebb európai tagállamok javára.

Reformoknak nevezve valamint egy olyan új föderációs szuperhatalom javára, amelynek központilag elrendelt reformjai révén folyik Magyarországon a jelenlegi gazdaságrombolás, reformdiktatúra és az ezek keresztülviteléhez hallgatólagosan legitimált rendőri és jogalkalmazási diktatúra.

A Lisszaboni Szerződés felhatalmazza az unió vezetését az ország fegyveres megszállására is valamint stratégiai jogokat is átad az EU-vezetése számára, mint például az ország monetáris és költségvetési önrendelkezési jogai.

Tehát hazánknak és a többi tagállamnak nem lesz joga dönteni olyan

kérdésekben mint külpolitika , egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás.

A dokumentum egész tartalmát tekintve alkotmányos szerződésnek minősül, mivel felülírja nemzeti Alkotmányunk szerint kikötött jogainkat és kötelességeinket.

A 17. " (2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és
terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között:

a)  jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;

b)  választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai;

d)  jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak.

Újból ki kell emelnem ,hogy a
lényegét tekintve a Lisszaboni Szerződés maga az EU Alkotmány, és erről a tényről mind az EU-vezetés, mind a diktatórikus tervek támogatói és csatlós médiái hazudnak.
Bár a Lisszaboni Szerződés állítja, hogy abból az egyes tagországok kiléphetnek:

"49a. cikk

(1)  Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy
határozhat, hogy kilép az Unióból.

(2)  A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az
Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és
megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli
kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a
megállapodást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 188n. cikke (3) bekezdésének
megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített
többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.

(3)  A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek
hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az
érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal
egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
Szerződés konkrét szövege szerint ennek feltételei nagyon homályosak és magától az EU eseti döntésétől is függenek. Maga a kilépési aktus több évet is igénybe vevő hosszú és körülményes folyamat.

A Lisszaboni szerződés nem a demokrácia fellegvárát építi és nem egy olyan Európát akar létrehozni amelyben az országok békében élnek egymás mellett, és egymás kultúráját, függetlenségét és nyelvét elfogadják ( szlovák nyelvtörvény ) hanem egy globális szuper államot ami mindent a piacgazdaságnak vet alá. És amellyel elveszítjük nemzeti szuverenitásunkat és magyar állampolgári jogainkat uniósra cseréljük.

A közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra hogy ezek közöl csak egyet említsek: szőlőkivágási támogatás
Az előző úgymond "szocialista" kormány 3 évvel akarta meghosszabítani a külföldiek földvásárlási tilalmát 2011-től 2014-ig.

 Mit veszítünk el a szerződéssel?

(2)  A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése

EUM 34. cikk

A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 35. cikk

A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

EUM 63. cikk

(1)  E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.

(2)  E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.

EUM 101. cikk

(1)  A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen.

a)  a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b)  a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c)  a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d)  egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek.

e)  a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

EUM 107. cikk

(1)  Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
EUM 282. cikk

(1)  Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.

(5)  Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabály tervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.

EUM 295. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.

4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
EUM 207. cikk

(1)  A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és
kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.

5. Vám elvesztése
EUM 28. cikk

(1)  Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

6. Az önálló adópolitika elvesztése
EUM 110. cikk

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

7. Külügy és hadügy elvesztése
EUSZ 18. cikk

(1)  Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.

(2)  A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.

8. Önálló jogalkotás elvesztése
EUM 288. cikk

Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.

9. Közigazgatás elvesztése
EUM 7. cikk

Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.

10. Belbiztonság elvesztése
EUM 88. cikk

(1)  Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

(2)  Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

a)  az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b)  a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

EUM 89. cikk

A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén - annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben - intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

11. Igazságszolgáltatás elvesztése
EUSZ 19. cikk

(1)  Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.

EUM 86. cikk

(1)  Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.

12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt
EUM 49. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak. A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.