Demográfiai mélypont? Mit is értek ezen?

Amíg a többség fantáziál robotikáról meg tudásalapú társadalomról, de ha a most iskolázódó évjáratok írni-olvasni-számolni sem tanulnak meg rendesen, ráadásul alapvető normákat sem hajlandók betartani – elsősorban a munkaerkölcsről beszélünk, akkor nyugodtan nevezhetjük embertelennek, egyszersmind nemzeti szempontból öngyilkosnak  az oktatáspolitikát.

Születéspolitika:

Jelenleg a  a születési ráta hazánkban  1,49.  Ezen belül a magyar emberek mutatója átlagosan 1,3, míg a cigányságé 2,3.

 A Debreceni Egyetem 2018-as tanulmánya a 2010-2013-as időszakra 876 ezer főt becsült) azt tartalmazta, hogy 100 magyar nemzetiségű nőre 153 gyermek jutott, míg 100 cigány nőre 264. Utóbbi azt jelenti, hogy 100 cigány nő átlagosan 264 gyermeket szül élete folyamán.A Népességtudományi Intézet 2000-ben készített közös anyaga abból indult ki, hogy a cigányság körében a termékenységi ráta 3,1-es volt (100 nőre 310 gyermek jut), ami akkor az országos átlag több mint kétszerese volt, ami azt jelenti, hogy  csak minimális csökkenésről beszélhetünk a cigány nők termékenységi rátája kapcsán.

Köztudott, hogy a roma lakosság iskolázottsági szintje (és ezzel összefüggően munkaerő-piaci pozíciója, illetve jövedelmi helyzete is) az országos átlagnál kedvezőtlenebb, márpedig az alacsony végzettség általában véve magasabb termékenységgel jár együtt.

Bizonyos kérdéseket vet fel bennem az is, hogy vajon a cigányságra vonatkozó népszámlálási adatok vajon miért csak 2013-ig elérhetőek.

A kormány a „családvédelmi akciótervvel” csak elfedi a közelgő demográfiai katasztrófát: tizenöt év múlva egyre több eltartott fogja követelni az apanázst az egyre kevesebb aktív korútól. Miért a cigányság oktatása a magyar jövő legfontosabb kérdése a születésszámok növelése mellett? 

Bár most is arra vagyunk kényszerítve, hogy az adónkból tartsuk el ezt az ingyenélő réteget, de mi lesz pár év múlva? Ebbe belegondolt már valaki?

Mellékesen jegyzem csak meg, hogy hazánkban  az átlagbér. 531 Euro, ami az unió legalacsonyabb bére.

Számoljunk csak egy kicsit:

Pár év múlva az idős magyarok hatalmas tömege (kb. 2,2 millió 65 év fölötti), akik nyugdíjat követelnek majd, a fiatal cigányok hatalmas tömege (legalább 1,3 millióan, közülük minimum 900 ezer 45 évesnél fiatalabb), akik vagy képesek lesznek és akarnak alkotó munkát végezni, vagy az eltartásukat követelik a szavazatukért cserébe. Velük „szemben” áll majd az aktív korúak rohamosan zsugorodó tábora (kb. 4,5 millió nem cigány felnőtt) , amelynek el kellene tartania a másik kettőt.

Azt sem tartom okos gondolatnak a kormányrészéról, hogy miért a gazdasági növekedést tartja szem előtt a nemzeti jólléttel ellentétben, hiszen  a nemzet jövőjével kellene foglalkozniuk, nem a gazdaságéval. Mostanára tiltva lett a születésszám-adatok említése, a kormánymédia is csak a kishírek közt hozza a katasztrofális számokat. Helyette bankforgalmi meg autókereskedelmi „sikerek” vannak, mintha a több hitelszerződés vagy autóeladás bármit is változtatna a demográfiai helyzetünkön.

Hogyan lehetne ezt megállítani?

Ismét számoljunk:

Ha száz magyar asszony a következő nemzedékben 400–450 gyermeket szülne, minden megfordulna. Ismét gyarapodás következnék, újra életre kelne a magyar vidék, szükség lenne iskolákra.

A közgondolkodás megváltoztatásához rá kellene döbbennie a többségnek, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor le kell mondaniuk arról, hogy a tb keretében valóságos orvosi-egészségügyi ellátást kapjanak, sőt idővel a táppénzről is. Meg kellene értetni a társadalommal, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a ma élők elsöprő többségének nem fogja tudni megadni a szociális biztonságot idős korukban.

Ma Magyarországon 1,3 millió embernek kisebb a havi fizetése a minimálbérnél. Nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér 2020-ban viszont 2019 novemberében egy hét alatt 8 százalékkal emelték meg a húsárát. Az idei áremelések jóval több százalékot mutatnak.

Nyugdíjemelés?

A  2019. januári nyugdíjemelés: 2,8% volt, Az infláció 3,9% , ami azt jelenti, hogy  28 500 forintos minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forintot.

Tehát ha megnézzük a hazánkban élő nyugdíjasok számát akkor egyértelmúen kiderül, hogy közel negyedmillió nyugdíjas él 93 ezer forintnál kevesebből. 2010 óta így gyakorlatilag duplájára emelkedett a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma.

Milyen jövő vár ránk az elkövetkezendő években?

Nos nem nehéz kitalálni. A megoldás az adókcsökkentésében rejlene, amivel több pénzt vihetne haza minden aktívan dolgozó ember és a nyugdíjakat is kellő mértékkel lehetne emelni. Hogyan lehetne mindezt kivitelezni? Nos a szociálishálón élőkkel kellene elkezdeni a szankciókat. Mikor lesz már erre valamilyen törvény? Jah a különböző szervezetek ezt megvétózzák? Az UNIÓ-ban ez elfogadhatatlan? Nos már csak ezért is érdemes lenne kilépnünk, mert hosszú távon biztosan kifizetőbőbb lenne, mint a milliárdos felzárkóztatás eredménytelensége. 

Annak a lehetőségét sem zárnám ki mindemellett , hogy a politikusok fizetését is jelentősen csökkenteni kellene és független szakmai bizottságot felállítani a parlamentben. Az Országházban mára már olyanok is helyet kapnak, akiknek a politikai tudása a békasegge alatt van, viszont a fizetésük igen magas kategóriába sorolható. 

Tehát összegezve a leírtakat lenne bőven tennivaló annak érdekében, hogy Nemzetünk újra felemelkedésén dolgozzunk. Sajnos amíg az emberek megvehetőek, hataloméhesek addig erre nincs esély. Ha pedig az esélyt is elveszítjük egyet tehetünk. Végig nézzük a Magyar Nemzet kihalását.

Alternatíva? Továbbra sincs!