Lángokban a Notre Dame, a Mi Asszonyunk temploma
Tűz ütött ki hétfőn a párizsi Notre-Dame székesegyházban.
A tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább. A tetőszerkezet a huszártoronynak nevezett központi toronnyal együtt megsemmisült. Nem sokkal este kilenc után az egyik harangtornyot is elérte a tűz.
A katedrális főépítésze, Benjamin Mouton, aki szerint nem csak a tűz okoz hatalmas pusztítást, hanem a rengeteg víz is. A tűzoltók erős sugarakat használnak, amik szintén rombolóak.
A lángok terjedését sikerült megállítani, folyamosan hűtik az épületet. De továbbra is magas lángcsóvák csapnak fel az épületből. Az éjfélig tartó időszak kritikus a katedrális jövője szempontjából.
Evakuálták a Notre-Dame közelében, a szigeten lakókat. A francia főváros belvárosában lévő szigeten körülbelül ezren laknak.
Egyelőre felmérhetetlen, hogy mekkora kárt okozott az épületen belül a tűz. Emmanuel Macron francia elnök megérkezett a helyszínre.
Azt továbbra sem tudni, mi okozta a tüzet. Véletlen okozhatta a tragédiát.(?)
A rendőrség balesetként kezeli a tűzesetet. Egyelőre nincs arról információ, hogy bárki megsérült volna a tűzben.
A tűz, mint 18 óra 50- kor ütött ki, de már délután öt órakor látszódott jele. A helyszínen lévő embereket sokkolta a tűz, sokan sírnak.
A tűz iszonyatosan gyorsan terjedt.
A katasztrófa a keresztények egyik legfontosabb hetének, a nagyhétnek a második napján történt.
Az épület története
A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
Az uralkodók - I. Ferenc királytól Napóleon császárig - rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok "sötétek", a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott.
A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között - az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával - restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagy orgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.