Az idén már második alkalommal a fővároson kívül Debrecenben és Miskolcon, illetve most először Szentendrén is tartanak hanukát.  2018. december 2-9. között. 

Chánuká ünnepe kiszlév hó 25-én kezdődik (idén december 2.-án este), és nyolc napig tart. 

A hanuka a köztudatban a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, de lényeges, hogy  semmi köze nincs a  karácsonyhoz. 

A hanuka eredetileg nem egészen fényről, csodáról és fánkokról szólt, hanem politikáról, vallási elnyomásról és polgárháborúról. A Makkabeusok felkelése ráadásul sokkal közelebb állhat a vallási terrorizmushoz, mint mondjuk a szabadságharchoz. 

A hanuka eredeti történetében azonban szó sincs békéről és szeretetről, de még csodás, nyolc napig égő olajlámpásról sem. Annál inkább szól vallási kényszerről, politikáról, felkelésről, háborúról és a hellenizmusra áttért zsidók lemészárlásáról. 

 A hanuka nem is számított jelentős ünnepnek egészen a 20. századik. 

 A cionizmus az, ami a legismertebb zsidó ünneppé emelte fel a hanukát. 

 A karácsony a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepe. 

Úgy tűnik, hogy évről évre terjesztik ki különböző helyszínekre a zsidók az ünnepüket. Lenyomva a torkunkon és ránk erőltetve a kultúrájukat. Viszont van egy érdekessége is ennek a terjeszkedésnek, mert a zsidók csak az általuk megszállt területeken ünnepelhetik a hanukát.

Mit ünneplünk mi keresztények hanukakor? Hát semmit! Ez nem magyar ünnep!