1918. december 1. A románok gyulafehérvári nagygyűlése kimondja Erdély elszakadását
1918. december 1. az erdélyi magyarság számára Gyásznap!
A románok gyulafehérvári nagygyűlése kimondja Erdély elszakadását
Az elszakadás akkor vált valóra, amikor a Károlyi-kormány 1918 novemberében nem mutatott erőt.
Budapesten azonban Károlyi Mihály gróf szabadkőműves és szocialista barátai lettek miniszterek és államtitkárok, akik a saját fölfogásuk szerint intézték az ügyeket. A céltudatos, magát győztesnek hirdető, s hadseregét francia tisztekkel és fegyverekkel újraerősítő román Bratianu- kormány állt szemben a gyönge moralitású, kormányzási gyakorlattal nem rendelkező,pacifista,a katonaságtól idegenkedő Károlyi kormánnyal.
A Károlyi- kormány különvonatokat bocsátott a románok rendelkezésére, a vasútvonalak biztonságát pedig a magyar vasútbiztosító egységek őrizték.
A román hadsereg nagy erőkkel nyomult előre a Tisza felé. A román kormány utasítására Erdély feltétel nélküli egyesülését kellett kimondaniuk.
- Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára
- Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam összes felekezetei számára.
- Korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog.
- Radikális földbirtokreform.
Ezeknek az ígéreteknek az ellenkezője valósult meg: az Európában példátlan nemzeti elnyomás, a magyar földbirtok, vagyon és lakások elvétele, a magyar egyházak és iskolák üldözése és bezárása. Elszakított nemzettársainkra 1918. december 1-je után etnikai kisebbségként keserves világ szakadt, melyben identitásuk legapróbb morzsájáért is kénytelenek elkeseredett harcot vívni.
A románok ma ünnepelnek, aminek célja a megfélemlítés! Azt szeretnék elérni, hogy a két és fél megyét lakó székely nép ne merje követelni a területi önkormányzás jogát.
Nem ismerik el Székelyföld létezését, a székely népnek azt a vágyát, hogy a szülőföldjén autonómiában élhesse életét.
1918 és 1920 között a nagy békedöntőket, területszerzőket nem érdekelte a magyarság sorsa.
Ilyen helyzetben döbbent rá a székelység arra, hogy Erdély, Székelyföld román megszállás alá kerülhet. A háború végén hazatért székely katonák önként, senkitől nem kényszerítve szervezték meg a Székely Hadosztályt. A maroknyi, mindössze tizenkétezer fős hadsereg honvédő háborút indított, és megpróbálta feltartóztatni a román inváziót.
Kapcsolódó cikk:
A székelyeknek december elsején van, mire emlékezniük!
Fejet kell hajtaniuk a hős székely katonák emléke előtt, akik a világháború végén önként hadseregbe tömörülve vállalták a hon védelmét.
Emlékezhetnek a be nem tartott gyulafehérvári ígéretekre, az 1919-es kisebbségi szerződés előírásaira.
Emlékezniük kell a széltében-hosszában terjesztett román propagandára, amely szerint az erdélyi magyarság és a székelység számára Romániában is biztosítják az egyenjogúságot.
A székelység azt is tudja, hogy 1918. december elsején "teljes nemzeti egyenlőséget" ígértek neki.
